Vigyázz a túlöntözésre!
2016 május 5. | Szerző: Seafalcon
A címben idézett mondatot, vagy valamelyen szinonimáját biztosan sokszor olvashatod a chilis fészbukos csoportokban. Nos, én megfogadtam, de piszkosul. Az ajánlás heti kétszeri öntözés. A guglis naptárba szépen beírtam, öntözni, és négy naponta ismétlődik, ez 8 naponkénti kétszeri, szóval klassz! Nem kell agyalnom azon, hogy mikor is öntöztem, mikor jön a következő. Az internet ettől kezdve ezt is megmondja!
Oszt úgy jártam, hogy majd kiszáradt egy csomó palántám! Alig tudtam egy gyors öntözéssel megmenteni a “drágaszágaimat”! Egy kivételével sikerült. Csak egy Zimbabwe Birds Eye pusztult el. Na mi volt ebben az érdekes? Hát az, hogy csak egyetlen palántám volt, ebből az idén csak magnak valót akartam. Nosza szétmorzsoltam egyet a tartalák, szárított paprikás kosárkából, s két magot gyorsan a cserépbe dugtam, és most – hál’ Istennek – van egy ekkora palántám:
Aztán azt is olvastam, hogy nem jó a palántákat “alulról” öntözni, hogy egyszerűen a tálcába öntöm a vizet, arra van szükségük, hogy fölülről kapják a nedvességet, mert akkor itatódik át rendesen, meg minden.
Nos, így is tettem! Szépen egyesével elővettem a palántákat, kicsi kannával öntöztem egyenként, és csak annyi vizet kaptak, hogy átfolyjon rajtuk. Ami kiment a tálcába, az is maradt nekik. Tegnap volt harmadik napja, hogy így öntöztem őket. A palánták kétharmadánál a föld tegnapra csont száraz lett, a levelek kókadoztak, lankadtak…
Természetesen megkapták a vizüket a tálcába öntve. Azonnal magukhoz tértek!
Szóval inkább ezentúl majd magamra hallgatok (meg arra, akinek több ezer palántája van), és ha úgy látom, akkor meglocsolom őket, úgy, ahogyan gondolom. Persze vigyázva, hogy ne öntözzem túl őket!!!
Közben a palánták csak nőnek, nőnek, lassan azon kell gondolkoznom, hogy hova kerüljenek, mert kezdenek túlzsúfoltak lenni. A három szívatótálcából csináltam négyet, és egy ment az ablakba. Oda kerültek a Capiscum annuumok, meg az Aji Amarillóm. Azért tettem így, mert az Ajik sokkal magasabbak lettek a többinél. Közben megtudtam, hogy az Aji növésben megelőzi a többi chilit, és a legnagyobb (legmagasabb) palántát nevelik!
Úgy látom, a palántáim igazán jól érzik magukat, mert szépen nőnek, dúsak, tetszetősek. Az asszonykám, aki eleinte “áldozatnak” érezte, hogy “beengedett” az étkezőbe a palántákkal, most azt mondja:
– Olyan szépek! Amikor reggel kijövök, és az első pillantásom a sok-sok zöld palántára esik, nagyon jó érzés! – és milyen igaza van!
És hogy lesz paprikám, nevesül Aji Amarillóm biztosan, arra itt a bizonyíték!
Úgy döntöttem, hogy nem fogom leszedni. Sok mindent olvastam, hogy miért érdemes leszedni az első virágokat. Ugyanis később majd “meghálálja”, és sokkal több termést hoz. Mert nem a termés nevelésére fordítja az energiáit a növény, hanem a növekedésre… Nos meglátjuk. Én most azt mondom, hogy megtartom őket, és kíváncsi leszek, hogyan viselkednek.
Van egy sanda gyanúm, hogy a paprika nem hülye, és tudja, mikor kell virágoznia!
Magok elvetve, ez valóban a szezon indulása!
2016 január 24. | Szerző: Seafalcon
Végre! Azt hiszem minden chilifanatikus, aki növényeket babusgat, ezt a napot várja türelmetlenül. Elérkezett, és rohadt pipa vagyok magamra! Nem tudom, más is így van-e ezzel, de belőlem ilyenkor kitör az ősparszt földéhsége, elvesztem a fejem és a józan eszem! Nem az ész, hanem a vágy munkálódik bennem!
Kezdem azzal, hogy tudom, mekkora a területem. Tudom mennyit akarok fajtánként ültetni. Ha kell tíz tő Habanero, akkor mi a francnak nekem egy zacskó magot félretenni? Ha azt mondom, hogy akarok tizenöt Habanero palántát, akkor miért csíráztatok ki 30 darabot, amit sajnálok kidobni??? Úgy látszik, hogy ezen még dolgoznom kell, de magamat ismerve hamvába holt vállalkozás!!!
Van nekem egy helyre kemikáliám, amit tavasszal vettem a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban tartott virág és dísznövény kiállításon és vásáron, egy észt kiállítótól. Cytokinin a hatóanyaga.
Ez növekedést és csírázást serkentő szer. 4-6 órát kell áztatni a magokat benne. nyilvánvaló, hogy kivártam a hat órát, és addig előkészítettem a palántatálcákat.
Első volt a kókuszrost. Egy tégla (600 gr) kiad vagy 5-6 liternyi talajt. Bele a vödörbe négy liter langyos víz, és egy tégla. A biztonság kedvéért tettem a vízbe FlortaVit 4-es tápoldatot két kupaknyit, bár nem szükséges, mert a kikelő növények a sziklevélből élnek, hiszen még nincs olyan gyökerük, amivel a tápot fel tudnák szívni.
Vettem “szívató” tálcákat és két darab 66 rekeszes palántatálcát. A szívatótálca (ha vennél, így keresd a neten, én itatótálcának gugliztam meg, és véletlenül akadtam rá.) alja barázdált, ebben áll a palántatálca, és a vizet a tálcába öntöm, hogy alulról öntözhessek. A kókuszrost azért is jó, mert a nedvszívó képessége fantasztikus!
A rostot beletettem a palántatálcába kétharmadig a rekeszekbe, majd mentek rá a magok. Már kétszer megszívtam a műanyag jelölőpálcákat, táblákat, ezért a tálca bal felső sarkát megfestettem, és térképet írtam, melyik rekeszben milyen chilimag került.
Vízpermettel megnedvesítettem, majd feltöltöttem kókuszrosttal, és a szívatótálcába öntöttem kb. 2 liter vizet. Ez úgy szívódott fel, hogy a kókuszrost teljesen nedves lett.
Betettem a “keltetőbe”, de mivel nincs szükség fényre, ezért a villanyt lekapcsoltam. A tálcák körül 26 fok van, remélem, hogy ez OK. Nagyon várom, hogy megérkezzen az e-Bayen vásárolt melegítőfólia.
Szóval lesz 132 palántám. Már az ideológia is megvan: kísérletezni fogok, hogy a melegházban, világítás nélkül és a keltetőben tartott palánták közötrt mennyi lesz a különbség… Persze csak akkor kerülnek mostohább körülmények közé, ha már áttűzdeltem őket, és kinőtte az állomány a polcrendszeremet.
Csak a rend kedvéért, hogy milyen magokat ültettem:
Carolina Reaper, Dorset Naga Jolokia Red, Trinidad Moruga Red, Yellow Bhut Jolokia, Trinidad Scorpion, Habanero Yellow, Habanero Red, Peter Red Peper, Cayenne, Piri-piri, Aji Amarillo, Thai Dragon, Bishop Crown, Jalapeno és Jalapeno Tam.
Elkészült a palántanevelőm!
2017 január 18. | Szerző: Seafalcon