<!--
//-----------------------------------
s_ref=escape(document.referrer);
s_aloldal="32";
s_rnd=Math.floor(Math.random()*1000000);
//-----------------------------------
s_sw=screen.width;
s_sh=screen.height;
if (navigator.appName!='Netscape') s_color=screen.colorDepth;
else s_color=screen.pixelDepth;
document.write('
');
document.write('');
//-->
var sc_project=8798859;
var sc_invisible=1;
var sc_security="c47d8f53";
var scJsHost = (("https:" == document.location.protocol) ?
"https://secure." : "http://www.");
document.write("");
Blogkövetés
Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Kilábaltam a palántátlansági gödörből!
2016 április 27. | Szerző: Seafalcon
A nagy szomorúság után nekiálltam magokat csíráztatni, majd elültettem őket. Okulva a múltkori esetből, most propagátorba vetettem. Hármat is megtöltöttem magokkal.
Osztán vártam, hogy kikeljenek. És megint csináltam egy hülyeséget. nem figyeltem arra, hogy a chinense fajták és az annuum között jelentős az eltérés a kikelési idő illetően! És így nézett ki a palántanevelő: jól látszik, hogy a Jalapenók már állnak, mint Katiban a gyerek, de a mellette levő sorban még nem kezdett el kibújni a palánta.
És itt is látszik, hogy a Jalapenók göngyörködve gubancban kelnek ki, és később emelkednek fel, szép szálfára.
A következő fotón megmutatom, hogy az itt már egyenesek milyenek voltak kelés után:
meg:
De mint látod a fenti fotókon, szépen kiegyenesedtek!! Aztán hamarosan eljött az átültetés, amikor már a két sziklevél mellett volt már másik kettő. Ekkor kis műanyag cserepekbe kerültek. A szembe szomszéd barátaink kertészek, hatalmas üvegházuk van, és tőlük tanultam, hogy átültetéskor, és a kiültetéskor is amilyen mélyen csak lehet le kell tenni a növénykét. valójában a sziklevélig került most a földbe. Ugyanis a paprika is, meg a paradicsom is hajlamos a föld alá került szárból gyökeret ereszteni, és később majd meghálálja, amikor a földbe kell kapaszkodni, hogy megtartsa a növényt.
Lehet, hogy azt mondod, még nem elég nagy az átültetéshez, de kényszerített az a butaságom, hogy a progátorban más körülmény kell a ki nem kelt magoknak, mint a kis palántáknak, ezért már most átültettem őket. Láthatod, hogy milyen hosszú a palánta szára, és milyen mélyen kerül a földbe! Ezekből a cserepekből átlátszó műanyag poharakba kerülnek. Erre már biztonságosan tudok filccel írni, így nem kell színmegjelölést alkalmaznom.
És utolsónak megmutatok egy érdekességet! Sikerült egy Trinidad Moruga palántát “sikeresen lefejeznem”. A szegényke úgy bújt elő, hogy a fején sapkát hordott mégpedig a megszáradt magot. Ugye azt már tudjuk, hogy a csírából a gyökér lesz, és amikor kibújik a növényke akkor a szára kétrét van görnyedve, és amikor kikel, akkor a két sziklevelet kihúzza a magból, és az a földben marad. Ez a magsapka akkor fordulhat elő (szerintem), ha nem elég mélyre ültetem a magot. Nos az utolsó képen láthatóról le akartam operálni a sapkáját. Megspricceltem egyszer-kétszer-háromszor, és amikor óvatosan lefejtettem, bizony a két sziklevél jött a maghéjjal. De ez a palánta nem száradt el, él még mindig, és amikor nagyítóval megvizsgáltam, láttam, hogy két, negyed milliméteres bigyóka van a csúcsán, amiből ha a Jóisten is úgy akarja, lesz két levél, és egyszer majdcsak utoléri a társaikat, de ha nem, akkor majd jövőre! Mert ha lesz belőle valami, akkor ezt bizony át fogom teleltetni! Mert ő megérdemli!