Vigyázz a túlöntözésre!
2016 május 5. | Szerző: Seafalcon
A címben idézett mondatot, vagy valamelyen szinonimáját biztosan sokszor olvashatod a chilis fészbukos csoportokban. Nos, én megfogadtam, de piszkosul. Az ajánlás heti kétszeri öntözés. A guglis naptárba szépen beírtam, öntözni, és négy naponta ismétlődik, ez 8 naponkénti kétszeri, szóval klassz! Nem kell agyalnom azon, hogy mikor is öntöztem, mikor jön a következő. Az internet ettől kezdve ezt is megmondja!
Oszt úgy jártam, hogy majd kiszáradt egy csomó palántám! Alig tudtam egy gyors öntözéssel megmenteni a “drágaszágaimat”! Egy kivételével sikerült. Csak egy Zimbabwe Birds Eye pusztult el. Na mi volt ebben az érdekes? Hát az, hogy csak egyetlen palántám volt, ebből az idén csak magnak valót akartam. Nosza szétmorzsoltam egyet a tartalák, szárított paprikás kosárkából, s két magot gyorsan a cserépbe dugtam, és most – hál’ Istennek – van egy ekkora palántám:
Aztán azt is olvastam, hogy nem jó a palántákat “alulról” öntözni, hogy egyszerűen a tálcába öntöm a vizet, arra van szükségük, hogy fölülről kapják a nedvességet, mert akkor itatódik át rendesen, meg minden.
Nos, így is tettem! Szépen egyesével elővettem a palántákat, kicsi kannával öntöztem egyenként, és csak annyi vizet kaptak, hogy átfolyjon rajtuk. Ami kiment a tálcába, az is maradt nekik. Tegnap volt harmadik napja, hogy így öntöztem őket. A palánták kétharmadánál a föld tegnapra csont száraz lett, a levelek kókadoztak, lankadtak…
Természetesen megkapták a vizüket a tálcába öntve. Azonnal magukhoz tértek!
Szóval inkább ezentúl majd magamra hallgatok (meg arra, akinek több ezer palántája van), és ha úgy látom, akkor meglocsolom őket, úgy, ahogyan gondolom. Persze vigyázva, hogy ne öntözzem túl őket!!!
Közben a palánták csak nőnek, nőnek, lassan azon kell gondolkoznom, hogy hova kerüljenek, mert kezdenek túlzsúfoltak lenni. A három szívatótálcából csináltam négyet, és egy ment az ablakba. Oda kerültek a Capiscum annuumok, meg az Aji Amarillóm. Azért tettem így, mert az Ajik sokkal magasabbak lettek a többinél. Közben megtudtam, hogy az Aji növésben megelőzi a többi chilit, és a legnagyobb (legmagasabb) palántát nevelik!
Úgy látom, a palántáim igazán jól érzik magukat, mert szépen nőnek, dúsak, tetszetősek. Az asszonykám, aki eleinte “áldozatnak” érezte, hogy “beengedett” az étkezőbe a palántákkal, most azt mondja:
– Olyan szépek! Amikor reggel kijövök, és az első pillantásom a sok-sok zöld palántára esik, nagyon jó érzés! – és milyen igaza van!
És hogy lesz paprikám, nevesül Aji Amarillóm biztosan, arra itt a bizonyíték!
Úgy döntöttem, hogy nem fogom leszedni. Sok mindent olvastam, hogy miért érdemes leszedni az első virágokat. Ugyanis később majd “meghálálja”, és sokkal több termést hoz. Mert nem a termés nevelésére fordítja az energiáit a növény, hanem a növekedésre… Nos meglátjuk. Én most azt mondom, hogy megtartom őket, és kíváncsi leszek, hogyan viselkednek.
Van egy sanda gyanúm, hogy a paprika nem hülye, és tudja, mikor kell virágoznia!
Nem adom fel!
2016 február 11. | Szerző: Seafalcon
S1 – 026 nap. 2016. február 7.
Nyolc napot távol voltam. Úgy gondoltam, hogy technikailag kellőképpen felkészültem, Kell világítás, megfelelő hőmérséklet és öntözés. Működött a világítás automatika, ezzel semmi gond. Egy öntözőrendszert is beállítottam. Sajnos ez az utolsó pillanatban érkezett meg, így nem volt sok időm kísérletezgetni, sok vesződséggel úgy, ahogy működőképessé tettem. Ezzel az egyik baj az volt, hogy a víz magától hülye, és nem akar felfelé folyni. A másik, hogy nem nekem, hanem egy bizonyos Bernoullinak fogad szót és nem nekem.
Először is arra kellett rájönnöm, hogy nem igazán tudok emeletes öntözőrendszert kialakítani a meglévő eszközeimmel, mert emiatt a bizonyos francia krapek miatt a víz az alsó tálcába akar folyni, középre sokkal kevesebb, és a legfölsőbe meg alig. Szóval ilyenek a franciák, tök megbízhatatlanok. Ezért úgy kellett elrendeznem a tálcákat, hogy a kifolyó csövek (3 darab) közel azonos magasságban legyenek. A felső tálcában elfektettem, a két alsóba meg szabad csövön keresztül folyattam. Összejött, úgy-ahogy ki tudtam szintezni is a tálcákat.
Hogyan lesz kellően meleg, ha nincs fűtés. Az e-Bayen vettem két melegítő fóliát, 28 wattosat, állítható ráadásul a hőmérséklet. Persze semmi jelölés, hogy itt hány a fok, ott meg mennyi? Ezt mint egy transzcendes guru, kézrátétellel állapítottam meg (no meg egy hőmérővel).
Minden belőve, felmentünk Pestre unokázni, meg tanítottam, meg minden, nyolc nap múlva haza.
Nagyon elkeseredtem, amikor azt láttam, hogy a föld kiszáradt, és alig-alig bújt ki néhány mag. Mindössze 18%-a kelt ki az elültetetteknek. Nyilván elszámoltam a vizet, mert a melegítőfólia jól kiszáríthatta a földet… Annyit sikerült megállapítanom, hogy ezek a kisállatoknak való melegítőfóliák nem bírják a nyolc napos 24 órás üzemet, mert az egyik már tönkrement, a másik pár perc múlva csattant, amikor hazaértünk.
Persze azonnal alaposan meglocsoltam őket, és vártam, hogy hátha… Annyi történt, hogy – hál’ Istennek – két Carolina Reaper kikelt még, és a Trinidad Morugából is lett három darab, valamint a 7 Pot Brownból is, így a legerősebbekből lesz mutatóba.
Három nap múlva nekiálltam, hogy kibányásszam az egész palántatálcát, bár tudom, nincs még ideje az átültetésnek. Találtam még élő magokat feltörekvő csírával, ezeket elültettem. Úgy gondolom. az is baj volt, hogy túl mélyre tettem a magokat. Ugyanis néhány mag kikelt, de valami miatt teljesen össze volt gubancolódva a föld alatt, a mag köré tekeredve aminek szárnak kellett volna lenni. Nem tudom, mi lehetett az oka.
No, mindegy. Kis műanyag cserepekbe kerültek, fele palántaföld, fele kókuszrost, és nekiálltam a maradék magokból pótolni. Törölgető kendőt nedvesítettem meg, és közé tettem a magokat, azt egy műanyag dobozba, ami a kályha tetejére került egy vastag laticell darabra, hogy ne közvetlenül érintkezzen a csempével a doboz.
Okulva a kudarcból, kisebb palántatálcát használtam, 24 darabosat, és ezeknek van teteje is, tartják a párát.
Még nincs fotó, de az ültetés utáni napon az első Thai Dragon már ki is bújt, holott az előző eresztésben mind a hat mag meghótt.
Most megint reménykedem, és várakozó állásponton vagyok…
Nem adom fel!
L4-63-HR
2016 február 7. | Szerző: Seafalcon
S1 – 006 nap – 2016.01.18.
Hát kérem, teljesen meg vagyok illetődve! Úgy érzem magam, mint egy friss apuka! Kikelt az első növénykém. A hirtelen keresztségben a L4-63-HR nevet kapta, ami lefordítva annyit tesz, mint: Lilával jelölt tálca, 4 jel, 6. sorban a 3-ik őkelme, ami fajtájára nézve Habanero Red.
Megmutassam?
Tessék, bár nem sokat látni:
Mindkét képen piros nyíllal van jelölve a picinyem. Ma reggel ellenőriztem a tálcákat, és meglepve láttam, hogy a takarófólia alatt egy kibújt palánta görnyed, mert nem tud kiegyenesedni! Muszáj volt lyukat vájnom a fóliába, hogy utat adjak a feltörekvő ifjúságnak!
A fóliát még nem vehetem le, mert kell a nedvesség a magoknak. de az a tény, hogy a 6. napon kikelt, azon “felettébb csudálkozom, és csudálkozásomat elhagyni nem tudván írom kigyelmeteknek ezt a” blogbejegyzést (a 12 éves Rákóczi Ferenc levele után szabadon… 🙂 Gyanítom, hogy a csíráztató hormonfürdőnek erős szerepe van a korai kelésben.
A tálca mellett van 3 kis cserép, mindegyikben 4-4 maggal. A történetük az, hogy elfelejtkeztem egy rendelésről, és egy nap késedelemmel vetettem el őket. Van benne 7 pot Brown, Rocoto Costa Rican Yellow meg Jamaican Red.
Így most azon töröm az okos buksimat, hogy a klert melyik részét törjem fel, hogy elég hely legyen a paprikáknak!
Magok elvetve, ez valóban a szezon indulása!
2016 január 24. | Szerző: Seafalcon
Végre! Azt hiszem minden chilifanatikus, aki növényeket babusgat, ezt a napot várja türelmetlenül. Elérkezett, és rohadt pipa vagyok magamra! Nem tudom, más is így van-e ezzel, de belőlem ilyenkor kitör az ősparszt földéhsége, elvesztem a fejem és a józan eszem! Nem az ész, hanem a vágy munkálódik bennem!
Kezdem azzal, hogy tudom, mekkora a területem. Tudom mennyit akarok fajtánként ültetni. Ha kell tíz tő Habanero, akkor mi a francnak nekem egy zacskó magot félretenni? Ha azt mondom, hogy akarok tizenöt Habanero palántát, akkor miért csíráztatok ki 30 darabot, amit sajnálok kidobni??? Úgy látszik, hogy ezen még dolgoznom kell, de magamat ismerve hamvába holt vállalkozás!!!
Van nekem egy helyre kemikáliám, amit tavasszal vettem a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban tartott virág és dísznövény kiállításon és vásáron, egy észt kiállítótól. Cytokinin a hatóanyaga.
Ez növekedést és csírázást serkentő szer. 4-6 órát kell áztatni a magokat benne. nyilvánvaló, hogy kivártam a hat órát, és addig előkészítettem a palántatálcákat.
Első volt a kókuszrost. Egy tégla (600 gr) kiad vagy 5-6 liternyi talajt. Bele a vödörbe négy liter langyos víz, és egy tégla. A biztonság kedvéért tettem a vízbe FlortaVit 4-es tápoldatot két kupaknyit, bár nem szükséges, mert a kikelő növények a sziklevélből élnek, hiszen még nincs olyan gyökerük, amivel a tápot fel tudnák szívni.
Vettem “szívató” tálcákat és két darab 66 rekeszes palántatálcát. A szívatótálca (ha vennél, így keresd a neten, én itatótálcának gugliztam meg, és véletlenül akadtam rá.) alja barázdált, ebben áll a palántatálca, és a vizet a tálcába öntöm, hogy alulról öntözhessek. A kókuszrost azért is jó, mert a nedvszívó képessége fantasztikus!
A rostot beletettem a palántatálcába kétharmadig a rekeszekbe, majd mentek rá a magok. Már kétszer megszívtam a műanyag jelölőpálcákat, táblákat, ezért a tálca bal felső sarkát megfestettem, és térképet írtam, melyik rekeszben milyen chilimag került.
Vízpermettel megnedvesítettem, majd feltöltöttem kókuszrosttal, és a szívatótálcába öntöttem kb. 2 liter vizet. Ez úgy szívódott fel, hogy a kókuszrost teljesen nedves lett.
Betettem a “keltetőbe”, de mivel nincs szükség fényre, ezért a villanyt lekapcsoltam. A tálcák körül 26 fok van, remélem, hogy ez OK. Nagyon várom, hogy megérkezzen az e-Bayen vásárolt melegítőfólia.
Szóval lesz 132 palántám. Már az ideológia is megvan: kísérletezni fogok, hogy a melegházban, világítás nélkül és a keltetőben tartott palánták közötrt mennyi lesz a különbség… Persze csak akkor kerülnek mostohább körülmények közé, ha már áttűzdeltem őket, és kinőtte az állomány a polcrendszeremet.
Csak a rend kedvéért, hogy milyen magokat ültettem:
Carolina Reaper, Dorset Naga Jolokia Red, Trinidad Moruga Red, Yellow Bhut Jolokia, Trinidad Scorpion, Habanero Yellow, Habanero Red, Peter Red Peper, Cayenne, Piri-piri, Aji Amarillo, Thai Dragon, Bishop Crown, Jalapeno és Jalapeno Tam.
Elkészült a palántanevelőm!
2017 január 18. | Szerző: Seafalcon