1.0Ásó, kapa, kemencehttps://asokapa.cafeblog.huSeafalconhttps://asokapa.cafeblog.hu/author/seafalcon/Na, most jól föladtam a leckét! Hát persze a kérdés az, hogy milyen célra jó-e a rossz, illetve rossz-e a jó? Az a helyzet, hogy a magok csíráztatásáról van szó, kérem szépen. Most megmutatom a miértet: <img class="imgnotext open-in-modal" src="https://asokapa.cafeblog.hu/files/2017/01/vileda-1.jpg" alt="vileda-1.jpg" width="598" height="449" /> A csíráztatáshoz zömmel a rózsaszínűt használtam, és mint látszik, szépen ki is csíráztak a Jalapenók. Azonban, most megmutatom a hátlapját: <img class="imgnotext open-in-modal" src="https://asokapa.cafeblog.hu/files/2017/01/vileda-3.jpg" alt="vileda-3.jpg" width="607" height="456" /> Amint látod, a szép kis csírák hatalmas gyökeret eresztettek nem egészen egy hét alatt. Természetesen, ezek beleszövődtek a kendő anyagába... <img class="imgnotext open-in-modal" src="https://asokapa.cafeblog.hu/files/2017/01/vileda-2.jpg" alt="vileda-2.jpg" width="614" height="461" /> Így aztán tökre reménytelen kibányászni szegénykéket! Egyet megpróbáltam, letört a gyökere. Hát most már kitalálhatod, hogy melyik a jó Vileda! Nem ez, hanem a sárga színű, ami jó tömör, mellesleg sokkal nehezebben szárad ki, mint ez a rózsaszín! Ebbe az akadályba nyilván akkor futottam bele, amikor tegnap délután nekiálltam elültetni a beáztatott magjaimat. Nos, az Aji Amarillo is jó nagyra csírázott ez alatt a hat nap alatt (azokból többet meg tudtam menteni). Több chilit nem szándékozom ültetni, megmutatom, mennyi lett: <img class="imgnotext open-in-modal" src="https://asokapa.cafeblog.hu/files/2017/01/vileda-4.jpg" alt="vileda-4.jpg" /> és: <img class="imgnotext open-in-modal" src="https://asokapa.cafeblog.hu/files/2017/01/vileda-5.jpg" alt="vileda-5.jpg" /> Ja, és van még egy 66 lyukú tálcám, amiben csak Carolina Reaper van. Ez kísérlet is lesz, mert a fele csíráztatott mag, a fele tök szárazon ment bele! Érdeklődve várom, hogy mi lesz az eredmény! <p style="text-align: center">AZ ERŐ LEGYEN VELETEK!</p>rich