Ellepte a kertet a rukkola

Új lakó a kertemben, még nem termeltem, így aztán fogalmam sem volt, hogy hogyan kell, és miként, meg minden… De nagyon örülök, hogy belevágtam! Tavasszal palántákat neveltem, ahogy a zacsekjára írva volt. A palántákat kiültettem, és vártam, hogy növekedjenek.

Meg is tették.

Szép nagyok lettek. Utánaolvastam, sok okosságot találtam, többek között azt, hogy a virágai ehetőek.

Nagyszerű!

Akkor, gyerünk… de nem. Nem szedtem le, mert arra gondoltam, ha a magok elhullanak, akkor majd abból, tavasszal lesz újabb rukkola növényke.

De jól megtréfáltak. Előre hozták a tavaszt, és szeptemberben azt vettem észre, hogy ahova a szél elvitte a magokat, ott megjelentek a jellegzetes levelű növénykék.

Milyen jó, hogy nem szedtem le a virágokat! Bár, ez ez nem egy elveszett növény! Ha azt gondolod, ki tudsz vele tolni, hát nem! A virágokat folyamatosan hozza, egyre magasabb lesz, és a csúcson virágzik folyamatosan, alul meg beérnek a magok…

És mint mondottam, őszre újra megjelentek a friss hajtások.

Apropó, zsenge hajtások és levelek. Azt írja a zacsek, meg az alkalmazott agrártudomány, hogy a zsenge levelei alkalmasak a fogyasztásra. Szerintem meg az öregek sokkal jobbak, bár ami zsenge, az mindig kiváló konyhai alapanyag. Amikor öreg már sokkal karakteresebb az íze. A levél szára is ehető, bár kicsit rágós tud lenni. De azt mindenki ott töri el, ahol akarja.

Igazán ízletes salátákban, az asszonykám belesüti a reggeli rántottámba. Azt hiszem, ki kéne próbálni krémlevesnek is, bár…

Címkék: ,
Tovább a blogra »